2013. Május 21. 22:00


Hogyan lehet valaki ennyire szívtelen? Hogyan lehet valaki ennyire önző? Nem tanultak még mások hibáiból? Mert ezek szerint nem. Kiderült, hogy körülbelül két tucat levelet kaptam már, amit nem mutattak meg, nem adtak ide nekem. Most itt ülök ezek felett, de nem merem kinyitni őket.
Megannyi rózsaszín boríték, masnival átkötve, és mindez Billtől. Már értettem miért nézett rám mindig olyan furán az iskolában. Miért nem mert felém közeledni, miért maradt távol.
Rendben, kinyitom az elsőt.
"Nagyon megfog az, amit csinálsz. Valószínűleg hasonló lehet számodra a tánc, mint számomra a zene. Csupán te a testeddel, én a hangszereimmel fejezem ki az érzéseimet. Csodálatos volt, ahogyan tegnap este táncoltál. Remélem egyszer élőben, nyíltan is láthatlak, nem csupán bújkálva, nehogy megláss."
Meglepett. Nem gondoltam, hogy tudja, hogy táncolok, de örülök neki. Nagyon örülök. Furcsa, hogy más lányokhoz van bátorsága, de hozzám nincs. Végülis örülök, hogy érdeklem, bár ki tudja mi van a többi levélben.
Kinyitottam a másodikat.
"Ne haragudj, ha hirtelen ért a levelem, de nem tudok úgy közeledni mások felé, hogy ne csináljanak belőle a suliban felhajtást. Nagyon nagy felelősséggel jár kinek, mit mondok, de remélem a szavaim a te kezeid közt jó helyen vannak."
Harmadik.
"Nem tudom elolvasod-e ezeket a sorokat. Írtam egy dalt, amit valószínűleg a nyárnyitó bulin előadunk. Szeretném, ha majd te is hallanád. Kíváncsi lennék mit szólsz hozzá. Nemsokára felveszem és elküldöm neked, ha nem bánod. Úgy vettem észre semmi nem változott körülötted, nem tettek fel kérdéseket, mit szeretnék tőled. Bízom benned. Nem kell írnod, vagy válaszolnod. Nekem az is elég, ha elolvasod ezeket."
Nem bírtam kinyitni a negyediket. Van még időm, ráér elolvasni. Bár furdall a kíváncsiság, vajon a többiben mi lehet, és hogy lehet ennyire kitartó.